CX. Fejezet

Sziasztok:)

Hoztam az új részt, hogy jól induljon az utolsó sulihét, vagy jól végződjön a mostani...
Lehet, hogy pár embernek uncsi a 18+, de ez egy erotikus melegblog, úgyhogy nem szedtem ki belőle, pedig megfordult a fejemben... Végül úgy döntöttem, hogy nem felelhetek meg mindenkinek... Így, mivel a Zaynes részeket is jelzem, most szólok, hogy aki már nem kíváncsi több szexre, az ezt a fejezetet most hagyja ki! :)

Kellemes hetet, mindenkinek szuper koncertélményt, aki szerdán élete legcsodásabb koncertjére megy... MÁR CSAK HÁROM NAAAAAAAAAAAP!!!

Sok puszi, és ölelés: Becca

*** Teljesen Zaynmentes***

Beköszöntött az ősz. LA-ben ez kevésbé nyomasztó, mint itthon Londonban, ahol állandó szürkület, nyúlós, nyálkás idő, és nagyon korai sötétedés emlékeztet arra, hogy közeledik a tél, amit gyűlölök. Nem csak azért, mert olyankor állandóan fázom, hanem azért is, mert lételemem a napsütés. Teljesen be tudok fordulni, ha egy hétig nem jutok hozzá a szükséges mennyiséghez. Louis-val vettünk egy házat itt is, és azzal próbált kedveskedni, hogy kaptam egy modern szoláriumot, de ez nem sokat segít, tekintettel arra, hogy nem égethetem magam négerre azért, hogy jobb legyen a kedvem. Ráadásul a barnítócsövek között álldogálni nem pont ugyanaz, mint sütkérezni a napon, egy koktéllal a kezedben, és ökörködni a barátaiddal a medencében.
De azért ebben az évszakban is van, amit szeretek…
Az összebújós, takaró alatt simogatós estéket, a gyertyafényt, a meleg otthont, és az átolvasott napokat, mikor csak az zökkent ki a könyvemből, ha Louis megunja a dolgot, és piszkálni kezd, aminek általában hatalmas szeretkezés a végkifejlete.
Gondolkoztam már azon, mikor következik be az elkerülhetetlen, és változnak a szexuális szokásaink, de egyelőre nyoma sincs a dolognak. Nem lehetünk túl sokat együtt, úgyhogy megbecsüljük az intim pillanatokat. Lou romantikus lett, én meg egy szerelemes idióta, aki képes órákig nézni a pasiját. Mikor otthon vagyunk, és Louis a laptopon zenét ír, vagy tévét néz, én csak ülök a fotelben, egy párnával az ölemben és bámulom. Általában tűri egy darabig, de aztán nem bírja tovább.
– Cica! Kérlek…
– Nem csinálok semmit…
– Hát pont ez az. Miért nem csinálsz semmit?
– Vagyis csinálok. Nézlek…
– És nem tudsz valami értelmesebb elfoglaltságot találni?
– Ennél értelmesebbet? Kikérem magamnak. Olyan ritkán látlak, és pláne ritkán nézhetlek bambán, úgy, hogy a nyálam is kicsordul.
– Nem tudom, ezzel mit akartál elérni, de a magadról festett kép, ahogy szellemi fogyatékosként bámulsz, mintha üres lenne az agyad, nem valami kellemes.
– De közben áll a farkam… – tettem hozzá vigyorogva, mire felkapta a fejét, és végignézett rajtam. Az ágyékomat párna takarta, úgyhogy nem tudott meggyőződni állításom helyességéről, ezért egy pillanatig habozott.
– Mégis mitől?
– Ha látnád magad, ahogy ebben a bő pamutmelegítőben, ujjatlan trikóban üldögélsz, és öntudatlanul a szádat rágcsálod, a füledet simogatod, vagy az ujjaiddal babrálod a gatya kötőjét, máris tudnád az okát.
Picit oldalra hajtotta a fejét, a pillantása kíváncsivá vált, ahogy hallgatott, aztán végignézett magán, és végül elvigyorodott.
– Ilyen izgató vagyok, mikor épp nem csinálok semmit?
– Mindig izgató vagy, de mikor épp nem csinálsz semmit, miközben én arról fantáziálok, mit csinálhatnál, olyankor kifejezetten… – Én is mosolyogtam már, bár csak félénken, és beharapott szájjal, mert Louis ismét engem pásztázott, és az izmai megfeszültek.
– Miről fantáziálsz? – kérdezte sokkal mélyebb, rekedtebb hangon, és lenyúlva megigazította magát a nadrágban. Nem sok híja volt, hogy felnyögjek, de uralkodtam magamon. Lou kinyújtotta a lábait, így tisztán látszott, hogy az a része is feszül, ami különösen érdekelt, de nem mozdult, csak lustán félárbócra engedte csodálatos szempilláit – amikbe évekkel ezelőtt első látásra beleszerettem –, és kihívóan nézett.
– Mindig másról, de most épp elképzeltem, hogy egyedül vagy, valami jó kis fanfictiont olvasol, amitől felizgulsz – láttam, hogy a szeme hatalmasra tágul –, aztán miközben le sem veszed a szemed a laptopról, magadhoz nyúlsz.
A légzése elmélyült, a mellkasa kiemelkedett, és kinyújtotta a lábait.
– Izgat a gondolat, hogy maszturbálok? – A szívem is félrevert, olyan természetesen mondta ki a szavakat. Azelőtt soha nem volt ilyen szókimondó, vagy merész. Ez még érzékibb volt, mint az, amit elképzeltem.
– Naggggyon!
A szeme huncutul villant, és a szája féloldalas, kéjenc mosolyba húzódott.
– De akkor nem állhatsz fel a fotelből, és nem avatkozhatsz közbe!
Egy pillanatra elgondolkoztam, kibirom-e anélkül, hogy pár perccel később felugorjak, és elé vessem magam, de nagyon csábító volt, hogy nézzem, ahogy magát kényezteti. Ez az egyik fétisem.
– Oké – egyeztem bele egy bólintással. – De legalább én is csinálhatom?
Látszott rajta, mérlegeli a lehetőséget, és erősen vívódik, hogy mi legyen.
– Mondjuk, az lenne a kézenfekvő, hogy nem, mert utána úgy meg akarlak dugni, hogy könyörögj a túlélésért, de rájöttem, a kettő nem zárja ki egymást – mondta, de még habozott.
A gondolattól is erőteljesen megremegtem, olyan hirtelen rázott ki a hideg, és ezzel egy időben enyhén levert a víz. A felvázolt tervétől csak annyira jöttem izgalomba, hogy szét kellett tennem a lábaimat, mert a farkam ficánkolni kezdett, és a heréim biliárdgolyóként feszültek. Louis nézte a reakciómat, és elégedetten vigyorgott. – Jó, legyen… Kényeztetheted Edet, de utána nincs kifogás! Hagyod, hogy kegyetlenül megdugjalak, és nincs hiszti!
Már a hasam is görcsölt, míg Lou nadrágon keresztül lustán simogatta magát, hosszú lábait kinyújtva, és lazán szétvetve a combjait. A puha anyaggal együtt vette a tenyerébe a heréit, és láttam, hogy finoman megszorítja őket. A levegő mennyisége drasztikusan lecsökkent a szobában, vagy a szervezetem volt képtelen elég oxigént keringetni a véremben, mert egy pillanatra megszédültem, aztán a vágy az összes sejtemen végigcikázott, és kioltotta az utolsó értelmes gondolatot is az agyamból.
– Kicsi! – leheltem, ahogy néztem a gyönyörű ujjakat ráfonódni a méretes szerszámra.
Louis lenézett, egyik kezét a nadrágjába dugta, és lassan izgatni kezdte magát.
– Hadd lássam! – könyörögtem, de ő a szájára fektetett mutatóujjal csendre intett, mire picit sértődötten elhallgattam.
– Maradj csöndben és figyelj! Azt mondtad, a vágyaidban egyedül vagyok, és csak magamra figyelek.
Igazat kellett adnom neki. Tényleg sokszor képzeltem el, milyen lehet, mikor egy másik kontinensen van, épp nem tudunk Skype-olni, vagy telefonszexelni, és rátör a vágy. Ezzel egy időben szoktam nekikezdeni az önkielégítésnek, és a fantáziámmal általában sikerül elérnem, hogy egyszerre élvezzünk el. A valóság azonban ennél sokkal nehézkesebb, mert én már ebben a pillanatban úgy éreztem, rögvest eldurranok. Panaszosan felnyögtem, de csak azért se nyúltam magamhoz.
Louis nem nézett rám, csak simogatta magát, még mindig a nadrágja alatt, de rájöttem, ez is kibaszott izgató, hisz így nem kötötte le a teljes figyelmemet, amit a kezével művelt, és nézhettem az arcát.
A fejét hátrahajtotta a kanapé hatalmas, puha párnájára, és halkan nyöszörgött, ami inkább csak hangos légvételnek hallatszott. Néha összerándultak az izmai, az arca pedig eltorzult egy pillanatra, ahogy egyre mélyebbre süllyedt a kéjben. A bal kezével felhúzta a trikóját, így előtűnt domború kis hasa, a méltán körülrajongott szőrcsíkkal együtt. Néztem a bicepszét, ami ütemesen megfeszült, majd ellazult, és a szememmel végigkövettem a karját, egészen a vékony csuklóig, ami eltűnt a nadrág korca alatt. Néha elakadt a lélegzete, vagy halkan káromkodott, amitől új és újabb vágyhullámok csaptak át felettem.
– Ó, bassza meg! – suttogta, és felemelte a fejét. Összeszorítottam a szám, és éreztem, hogy elvörösödök. Olyan volt, mintha kukkoló lennék. Úgy tűnt, teljesen kizárta a külvilágot, rólam is megfeledkezett, és ettől még izgatóbb lett az egész. Felemelte a csípőjét, a másik kezével letolta a nadrágot az egyik oldalon, aztán a melegítő derekát végig az ujjai közt futtatva a másik oldalra nyúlt, és ott is lerántotta a gatyáját. Nem viselt alsót – itthon sosem szokott, ezzel is az őrületbe kerget –, így nem volt olyan nehéz dolga. Nekem viszont annál nehezebb, mikor megláttam a vörösen feszülő, nedves szerszámot, amit már elég komoly tempóban pumpált.
– Jézusom! – nyögött fel, mikor erőt vett magán, és egy kicsit abbahagyta. Felemelte a kezét, végignyalt a tenyerén, majd a csordogáló előnedvet is szétkente a makkján, végül az egész hosszán tövig, és újra marokra fogta formás péniszét.
Itt volt a pillanat, amitől rettegtem. Minden önuralmamra szükségem volt, hogy ne ereszkedjek négykézlábra, és másszak elé, mint egy kutya. Könyörögtem volna, hadd vegyem a számba, de az alku szerint meg sem szólalhattam, és nem hagyhattam el az őrhelyemet.
Akkor viszont nem volt más választásom, én is a nadrágomba bújtattam a kezem, és fojtottan felnyögtem, mikor tűzforró, lüktető farkamat végre fejni kezdtem.
Louis felkapta a fejét, mintha csak most vette volna észre, hogy én is ott vagyok, és a pillantása elmélyült, ahogy nézte, amit csinálok.
– Vetkőzz meztelenre! – adta ki a parancsot, én pedig felnyüszítettem. Tudom, hogy imádja, ha pucér vagyok, nekem pedig egyáltalán nem esik nehezemre. Otthon is természetes volt a meztelenség, és mai napig akkor érzem jól magam, ha a legkevesebb ruhát kell viselnem.
Szó nélkül teljesítettem a kívánságát, és ledobáltam a ruháimat, aztán visszatértem az előző művelethez, és mélyeket lélegezve kényeztettem Edet.  Louis panaszosan szitkozódott, és erősen megszorította magát a makkja alatt. Láttam, hogy el tudna élvezni, de szánt szándékkal késlelteti az orgazmust. Hálás voltam érte. Egy pillanatra összeakadt a pillantásunk, épp mikor újabb adag folyt végig az ujjaimon. Lenéztem, és elkentem magamon, hogy még kellemesebb legyen a dolog, mire Louis folyamatosan káromkodni kezdett.
Lopva ránéztem, a hajam takarásából, és figyeltem, ahogy résnyire nyitott ajkakkal, a levegőt apró adagokban préselve a tüdejébe, lihegve mocskolódik. Végül feladta, ismét hátrahanyatlott a párnára, a teste ellazult, a keze viszont őrült tempóra váltott.
– Mindjárt! – zihálta, mire én is sebességet váltottam, és megmarkoltam a heréimet. – Ne menj el! – szűrte a fogai között. Alig fogtam fel, amit mond, annyira elmerültem már a vágyban, de azért igyekeztem eleget tenni a kérésének. Ő viszont a végéhez közeledett.
Felemelte a fejét, a hangja elakadt, aztán felkiáltott:
– Ó, Istenem! Élvezek.
Csak néztem, ahogy záporozó magja hullámzó mellkasára hullik, és a cseppek lassan gördülnek a hasa felé, míg az izmai igyekeztek eleget tenni az utasításnak, és feszülve próbálták kivédeni a gyönyört, ami szinte azonos a fájdalommal.
Sokáig pihegett, cserepesre lihegett ajkait nyalogatva, és halkan mantrázva a szenteket.
Ez a szokása is egy azok közül, amivel az őrületbe kerget. Imádom a vékony, rekedt hangot szex közben, ahogy fohászkodik, aztán káromkodik, végül pedig suttogva emlegeti a mindenhatót, mikor enyhülést nyer.
A pillantásommal pásztáztam a testét, és szinte szűkölve vártam, hogyan tovább, hisz én sem voltam messze az orgazmustól, de nem fejezhettem be, mert arra kért. Körülbelül egy perc múlva tért magához, és nézett rám kitágult pupillákkal.
– Négykézlábra! – Ahogy kimondta, már tudtam, hogy ez a szex az egyik kedvencem lesz. Lecsúsztam a fotelból, és térdre ereszkedtem, aztán letámaszkodtam a kezeimre.
Lekapta a pólóját és az ujjával csalogatott, mire igyekeztem kecsesen mozogva felé indulni. Szerettem volna, ha egy párducra hasonlítok, nem egy grizzlyre.
A tekintetéből ítélve sikerrel jártam, amit az is bizonyított, hogy a farka szinte azonnal megugrott a hasán, és bár még nem volt kőkemény, azért a látvány ígéretes volt.
Éreztem, hogy fájdalmasan merev farkam lengedezik az ágyékom előtt, furcsa szögben nézve a padló felé, és Louis is kicsit oldalra dőlt, aztán a szemével követte az érdekes mozgást. Elmosolyodtam, és lenyúlva visszahúztam a fitymámat, egy nyögés kíséretében.
Lou azonnal felült, mintha így közelebb lenne hozzám, és gyorsabban érnék oda.
Nem kapkodtam el a dolgot, időt hagytam neki, hogy újra készen álljon.
Mikor végre a lábai előtt térdeltem, lenyúlt értem, a két kezébe fogta az arcomat, és megcsókolt, miközben kicsit felhúzott. Aztán az ujjai a hajamba merültek, két oldalt felcsúsztatva őket, felfogta a fejem tetejére, és gyengéden rányomott a testére.  
Kérés nélkül tudtam, mit kell tennem, és az Alfonstól látott mozdulatokkal szépen lenyalogattam a mellkasát, egyre lejjebb tisztogatva, míg el nem értem a péniszét. Elégedett morgással vettem a számba, és hagytam, hogy a csípőjét fellendítve mélyre hatoljon. Csak ellazítottam az állkapcsomat, és igyekeztem az orromon át lélegezni, amíg tudtam. Louis egyre keményebben mozgott, már a torkomat ostromolta, és kezdte elveszteni a kontrollt. A könnyeimen át néztem fel rá, ő pedig elégedetten suttogott.
– Isteni vagy bébi, imádom a szádat!
Egy perccel később megkegyelmezett, és leengedte a fenekét. Ismét szájon csókolt, ezúttal keményen, és szenvedélyesen. A nyelvünkkel egymást cirógattuk, és a kezünkkel is birtokba vettük a másik testét. Lou ujjai a bimbóimat izgatták, és ahogy egyre erősebben húzta, és csípte őket, ismét éreztem, hogy egekig ér bennem a vágy.
– Kicsi! – nyöszörögtem, és lenyúltam, hogy marokra fogjam magam, mielőtt elélvezek, de Lou egyetlen mozdulattal elütötte a kezemet, jelezve, hogy mások a szándékai. Elhúzódott egy picit, és azt mondta:
– Gyere, ülj bele! – Újabb hullám, ami a gyomromból induló áramütéshez hasonlított, mikor felfogtam, mit akar. A kanapéra támaszkodva nyomtam fel magam, aztán hagytam, hogy a csípőmnél fogva megfordítson, és maga felé húzzon. Mikor szétfeszített, és a nyelve belém hatolt, már úgy éreztem, akkor is elélvezek, ha nem érek magamhoz. Pár lihegéssel később, mikor nyálas ujjai is belém siklottak, biztosra vettem, hogy végem van, de Louis úgy ismeri a testemet, mint a sajátját. Ahogy a belső izmaim rászorultak, előrenyúlt, és olyan erővel szorított meg a makkom alatt, hogy azt hittem, a fájdalomtól elájulok. Felsikoltottam, ő gyengéd puszikat lehelt a fenekemre engesztelésképpen, és valamit morgott, amit nem értettem, mert a testem épp azzal volt elfoglalva, hogy túléljem a percet.
Fuldokolva vártam, míg elengedett, és roppantul örültem, hogy sokévnyi gyakorlattal annyi önuralomra tettem szert, amivel kibírom az ilyen, kínzással is felérő akciókat.
Megforgatta bennem az ujjait, én pedig nagyobb terpeszbe álltam, és kinyomtam a fenekemet, hogy jobban hozzám férjen.
– Ez az szépségem. Pucsíts! – Tettem, amit mond, szégyentelenül rámozdulva az ujjaira, amitől ő is kikészült teljesen. Talán pont azért ilyen élénk a szexuális életünk ennyi év után is, mert mindig van valami titkos vágyunk, amit szeretnénk kipróbálni, és a másik mindig vevő rá. Sosem korlátoz bennünket szégyenérzet, vagy az, mások szerint mi fér bele a normális tartományba. Ha Louis akar valamit, tőlem megkapja. Nem hiszem, hogy tudna olyat kérni, amit ne tennék meg neki. Most is iszonyatosan izgató volt, ahogy suttogva ecsetelte, milyen szűk vagyok, forró és érzéki, és hogy mennyire várja, hogy elmerülhessen bennem a farkával. Ettől én is szexinek és kívánatosnak éreztem magam. Elégedetten nyögdécseltem, ahogy egyre bátrabban ujjazott, és igyekeztem a mozdulatai elé menni, hogy én is tegyek valamit a gyönyörért. Eltalálta a titkos gyönyörgombot, amitől párszor felkiáltottam (vagy sikítottam… de az én hangomon a kettő majdnem ugyanaz), és épp megint karnyújtásnyira kerültem az orgazmustól, mikor kihúzta az ujjait, és ismét a nyelve siklott belém, hogy előkészítsen a behatolásra. Nyálat folyattam a tenyerembe, és miközben rátolattam, lenyúltam, hogy az ellendarabot is síkosítsam. Kemény volt, mint a márvány, és hűvös, ahogy épp felszáradt róla az orális kényeztetésből rajta maradt nyálam. Louis felnyögött: – Gyerünk, Hazz, nem bírok várni! – Megfogta az oldalamat, mélyen a bőrőmbe markolt, és erősen meghúzott lefelé. Nem ellenkeztem, egyik lábammal a kanapéra támaszkodtam, másikkal a padlón álltam, és hagytam, hogy ő igazítsa be a farkát. Éreztem a feszítést, de annyira kívántam, hogy most nem volt fájdalom, csak a kéj volt, ami mindent elsöpört, mikor belém hatolt. A hasára ültem, elégedetten szuszogva, és derékból kicsavarodtam, hogy összeérhessen a szánk. Lou csókolt, aztán mikor először felvágta a csípőjét, és én megharaptam a nyelvét, hirtelen elhúzódott, és inkább a nyakamra koncentrált, míg a szám elé emelte a kezét, hogy legyen mit harapnom. A hüvelyk-, és mutatóujja közti vastag bőrbe vájtam a fogaimat, mire erősebben feszítette az ajkaim közé, én pedig martam, mert épp tempót váltott, és már keményen kefélt.
Csak elfojtott szűkölés, és orron át feltörő nyögéseim töltötték be a szobát. Ahogy a szembefalra pillantottam, pont a hatalmas, ónixkeretes tükörben láttam magunkat, ahogy Louis farkára nyársalva, félig guggolva tartom magam, a testem összes izma feszül, a hajam izzadtan lóg a vállamra, mögöttem pedig Louis meseszép arca, ahogy a nyakamra hajol, miközben én eszelősen harapom a kezét.
– Ez az! Mozogj, ahogy neked jó! – suttogta a fülembe, majd ennek megpecsételéseként hátradőlt, és elengedte magát. Pusztán a húsomba fúródó ujjakat éreztem, ahogy arra ösztönöznek, hogy emelkedjek fel.
Koncentráltam, és körözni, hintázni kezdtem, majd hirtelen rácsaptam magam, ezzel kicsikarva a tökéletes egyesülést. Nanométernyi hely sem volt a testünk között, szinte egybeolvadtunk. Louis felsikkantott, amit még vagy száz hasonló hang követett, ahogy keményen rámozdultam, valahányszor levegőt vettem. Mikor elérkezettnek látta az időt, átvette az irányítást, felemelkedett, kicsit tágított rajtam körkörös mozgással, aztán olyan elánnal kezdett dugni, hogy majdnem elájultam.
– Jézusom, Lou! – szakadt ki belőlem, mire felnevetett, reszelősen, kárörvendőn.
– Ez kell neked! – Egyetértettem, de nem tudtam neki elmondani, mert az életben maradásért küzdöttem, ahogy megjósolta. A keze a derekamról a farkamra csúszott, gyakorlottan megsimítva a makkomat, mielőtt a tenyerébe fogott, és behatolásainak ütemére kegyetlenül fejni kezdett. Nem volt több, mint öt rántás, és éreztem, hogy közel vagyok.
– Most! – kiáltottam fel, mire a puha tenyér betakart, hogy felfogja erős pulzálással kilövellő nedvemet. Lou a lapockámba harapott, és ez az impulzus, ami a fájdalom erejével nyújtotta el az élvezetet, betette a kaput. Minden erőm elszállt, és a térdére kellett támaszkodnom, hogy megtartsam magam. Éreztem, ahogy elenged, magomtól síkos keze ismét a húsomba markol, és felemel, majd még gyorsabb, gyilkos tempóra vált, míg a mozgása szaggatott lesz, a teste megrándul, aztán elakad a lélegzete, és szinte hangtalanul élvez el. Magamban éreztem a lüktetést, és a vállamon Lou tűzforró leheletét.
Mikor az ő teste is elernyedt, hátradőltem, még magamban érezve a finom utórezgéseket, amikre a testem gyenge választ adott. Oldalra fordultam, ő a számra hajolt, és az államnál fogva tartott, míg szerelmesen csókolt, kifulladásig.
– Te vagy a legizgatóbb teremtés a világon! – suttogta a számba, én pedig elégedetten doromboltam, mint egy macska.


.